Habár a Tisza-tó története még egy emberöltőre sem nyúlik vissza, mégis olyan mintha mindig itt lett volna. A tó környéke ma már jelentős turisztikai célpont, amelynek vonzerejét a kulturális örökség és a természeti szépségek mellett az aktív pihenésre és a vízi sportokra lehetőséget nyújtó infrastruktúra is növeli.
A Kiskörei víztározó születése
Az évszázadok során a Tisza folyó és annak mellékágai természetes módon lakították a mai Tisza-tó környékét, kialakulása azonban az emberi tevékenységre vezethető vissza. Az első gátakat az 1800-as években építették a Tisza folyó medrében, hogy megakadályozzák az árvizeket. A gátak megépítése a mai Tisza-tó területén is jelentős változásokat hozott. A 20. század második felére azonban számos okból kifolyólag is szükségessé vált a terület további fejlesztése, ezért a 60-as években kidolgozták a kiskörei víztározó megvalósításának ötletét. A kor gigantikus építkezésének számító projekt 1968-ban kezdődött a kiskörei Tisza II. vízlépcső megépítésével és egészen 1978-ig tartott Kiskörei víztározó, azaz mai nevén a Tisza tó feltöltésének befejezésével.
A tó véglegesen kialakított területe 127 km2, hossza 27 km lett. Legnagyobb szélessége 6,6 km, amely Poroszló és Tiszafüred között mérhető, míg legkisebb szélessége Tiszaderzs határa és Dinnyéshát között 0,6 km.
Létrejöttének alapvető célja a Kiskörei Vízerőmű működéséhez szükséges egyenletes vízhozam biztosítása, de fontos érv volt még a térség árvízmentesítése, a mezőgazdasági területek vízellátásának javítása és a térség vízi erőmű által történő energieallátása. Az 1970-es években Tisza-tó Társulat irányított a munkálatokat. A társulat célja az volt, hogy a területet egy turisztikai célokra alkalmas vízfelületté alakítsák át.
A Tó feltöltését eredetileg három ütemben tervezték, ebből azonban csak kettő valósult meg, így a mai vízszint kisebb a tervezettnél. Átlagos vízmélysége 1,3 m, viszont az egyes medencék átlagmélysége 0,8 és 3 méter között változik. Vízszintje a Kiskörei-vízerőmű által szabályozható, melynek nagy szerepe van a téli és nyári vízállás kialakításában is, melyek közt átlagosan 1,5 m-es vízszintkülönbség is lehet. De ezzel a mérettel is Magyarország legnagyobb víztározójává Balaton után a második legnagyobb tavunkká vált.
Szempillantás alatt fejlődött ki a Tisza-tó élővilága
Bár a Tisza-tó egy teljes egészében emberi erő által, mesterségesen létrehozott víztározó. Azonban a terület változása nem negatív hatással járt az élővilágra, sokkal inkább lehetőséget is teremtett az új fajok megtelepedésére. A természet meglepően hamar birtokba vette az új területet, nagyon dús és sokoldalú flóra és fauna jött létre. Vízinövény és mocsárinövény társulások sokasága jött létre. Például itt találhatjuk Európa legnagyobb egybefüggő, virágokkal teli tündérrózsa- és tündérfátyol mezejét, de itt hozták létre a Tisza-tavi védett madárrezervátumot, mely számos madárfaj biztonságos otthona és ma már az UNESCO Világörökség részét képezi.
A tározó területén élő gerinces fajok (hal, hüllő, kétéltű, madár, emlős) sokasága közül 169 faj védett, melyből 21 faj fokozott védettséget élvez.
Vize a horgászat szerelmeseinek is számos kincset rejt. Az utóbbi évtizedekben a tóba telepítették az európai busát, amely az egyik legfontosabb gazdasági hal Magyarországon. Habár a horgászok kedvence a betelepített fehér busa, de harcsák, keszegek, pontyok mellett tucatnyi ritka halfaj is található itt.
A Tisza-tó turisztikai vonzereje
Igaz a turisztikai és természetvédelmi célkitűzések kialakításának nem elsődleges szempontja volt, de ma már kijelenthető, hogy hazánk egyik legfontosabb turisztikai és környezetvédelmi területévé vált és ez évről-évre erősödik. A tó partján kialakított strandok, szabadstrandok és kempingek tömegeket vonzanak a nyári hónapokban. A turisták a kétezres évekig leginkább a környező megyékből érkeztek, napjainkban azonban egyre többen jönnek az ország távolabbi vidékeiről és külföldröl is. Az aktív pihenés kedvelőinek a környéken fantasztikus lehetőség nyílik kerékpározásra, horgászásra, vízisportokra és túrázásra is. Az érdeklődőknek lehetőségük van a Tisza-tó környékén található természetvédelmi területek felfedezésére is.
A turizmusnak azonban jelentős hatása van a Tisza-tó ökoszisztémájára. Az emberi tevékenységek, mint a hajózás, a szemét elhelyezése és az építkezések jelentős károkat okozhatnak a helyi élővilágban. Ezért a tó környékén számos természetvédelmi intézkedést hoztak a turizmus és a természetvédelem összehangolása érdekében.
A turizmus és a természetvédelem összehangolása érdekében a Tisza-tó környékén több természetvédelmi területet is kijelöltek, amelyek megőrzik a helyi élővilág sokféleségét. A számos védett növény- és állatfaj megőrzése érdekében szigorú szabályokat vezettek be a területek használatára vonatkozóan.
A Tisza-tó turisztikai vonzerejét növeli a környék kulturális öröksége is. A
Poroszlón található a Tisza-tavi Ökocentrum, ahol az érdeklődők betekintést nyerhetnek a tó környezetének és élővilágának gazdagságába. Emellett a környéken számos néprajzi és kulturális programot is szerveznek, amelyek bemutatják a helyi hagyományokat és gasztronómiát.
Habár a Tisza-tó története még egy emberöltőre sem nyúlik vissza, mégis olyan mintha mindi it lett volna. A tó ma már egy jelentős turisztikai célpont, amelynek vonzerejét a kulturális örökség és a természeti szépségek mellett az aktív pihenésre és a vízi sportokra lehetőséget nyújtó infrastruktúra is növeli. Azonban az emberi tevékenység hatása a természeti környezetre továbbra is nagy, ezért fontos, hogy a turizmus és a természetvédelem összehangoltan működjön annak érdekében, hogy a tó és környéke hosszú távon megőrizze gazdag élővilágát és természeti szépségeit.
