A Tisza-tó, Magyarország második legnagyobb tava, nemcsak természeti szépségével, hanem gazdag és különleges állatvilágával is kiemelkedik. A Hortobágyi Nemzeti Park részeként védett terület számos ritka és veszélyeztetett fajnak biztosít élőhelyet, így a természetkedvelők, madármegfigyelők és horgászok egyik legkedveltebb célpontjává vált.
Természetközeli vízi világ
Bár a Tisza-tó mesterséges eredetű, a kialakítása óta eltelt évtizedek alatt természetközeli, mozaikos ökoszisztémává alakult. A nyílt vízfelületek, a sűrű nádasok, a mocsaras területek és az ártéri erdők változatos élőhelyeket kínálnak, amelyek lehetővé teszik a különféle állatfajok megtelepedését és fennmaradását. A tó egyes részei fokozottan védettek, ezek kizárólag engedéllyel látogathatók, míg más területeken ökoturisztikai célú túrák és látogatóhelyek is működnek.
A madarak világa – a Tisza-tó leglátványosabb lakói
A Tisza-tó a nemzetközi jelentőségű madárvonulási útvonalak egyik állomása, ahol évente több százezer madár fordul meg pihenés, táplálkozás vagy fészkelés céljából. A térség madárvilága rendkívül változatos: a tavak mentén gyakran láthatunk nagy kócsagokat, szürke gémeket, valamint a kisebb termetű, rejtőzködő bakcsókat is.
A nádasok és mocsarak felett rendszeresen köröznek ragadozómadarak, például a rétisas, a barna rétihéja vagy a kabasólyom. A víz felszínén és partján különféle récék, köztük a böjti és a kendermagos réce, valamint kanalasgémek és gólyatöcsök is feltűnhetnek. Az igazán szerencsések akár a fokozottan védett fekete gólyát is megfigyelhetik, amely előszeretettel tartózkodik a tó háborítatlan, elzárt részein.
A madármegfigyeléshez kiváló lehetőséget kínálnak a Poroszlón található tanösvények és madármegfigyelő tornyok, de a Sarudi-medence is népszerű célpontja a természetfotósoknak.
Emlősök az erdők és vizek mentén
A Tisza-tó környékén nemcsak madarakat, hanem számos emlőst is megfigyelhetünk. A tiszta vizű holtágakban és csatornákban egyre gyakrabban találkozhatunk a vidrával, amely a terület egyik legismertebb védett állata. Az utóbbi évtizedekben visszatért a hód is, amely gátépítő tevékenységével formálja a környezetét, jelenlétére leginkább a fák rágásnyomaiból és a jellegzetes gátakból következtethetünk.
Az ártéri erdők és a sűrű növényzettel borított partok rejtekében gyakran mozognak vaddisznók, őzek és rókák. A sötétedés beálltával pedig megjelennek a denevérek is, amelyek éjszaka vadásznak rovarokra, és különösen fontos szerepet töltenek be az ökoszisztéma egyensúlyában.
A víz birodalma – halak, hüllők, kétéltűek
A Tisza-tó nemcsak természetvédelmi szempontból, hanem horgászati értékei miatt is kiemelkedő. Vizei halban gazdagok, amit a változatos növényzet és a sekély víz ideális feltételei biztosítanak. A csuka, a süllő és a harcsa a legnépszerűbb ragadozó halak közé tartoznak, míg a ponty, a kárász és a különböző keszegfélék békés viselkedésükkel a part menti horgászat kedvelt célpontjai. Emellett olyan különlegesebb fajokkal is találkozhatunk, mint a compó vagy a domolykó.
A vízi világ többi lakója is figyelemre méltó. A mocsári teknős, amely Magyarország egyetlen őshonos teknősfaja, egyre ritkább, de csendes, háborítatlan vizek mentén még előfordul. A zöld levelibéka és a barna varangy tavasszal gyakori látvány, különösen a szaporodási időszakban. A vízisikló, bár sokan megijednek tőle, teljesen ártalmatlan, és többnyire kis halakkal és békákkal táplálkozik.
Természetvédelem és ökoturizmus
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága kiemelten kezeli a Tisza-tó természetvédelmi jelentőségét. A fokozottan védett területeken szigorú szabályok vonatkoznak a látogatásra, itt elsősorban kutatási és monitorozási tevékenységek zajlanak. A tó más részein ugyanakkor jól kiépített ökoturisztikai infrastruktúra várja a látogatókat. Poroszlón található a Tisza-tavi Ökocentrum, amely interaktív módon mutatja be a tó élővilágát, a Szabics kikötőből pedig vezetett csónaktúrák indulnak a vadregényes nádasokba. A Kiskörei Hallépcső pedig nemcsak különleges vízi műtárgy, hanem látogatóközpontként is szolgál.
